Dr. Jenei Sándor

A Bolyai Club Wiki wikiből

Búcsúzunk

Dr. Jenei Sándor
Ha valaki megkérdezné tõlünk, milyennek kellene lennie egy ideális kollégiumi igazgatónak, csak egy nevet kellene mondanunk válaszként: dr. Jenei Sándor nevét. Õ volt az, akiben a szükséges tulajdonságok szerencsésen találkoztak: a humanitás, a közösségi szellem, az elszántság és a tapintat, az elkötelezettség és a tiszta erkölcsi elvek. És az alázat a feladat iránt.

Már a Rákóczi úti Bolyai Kollégiumban is igazgató volt, de gyökerei a kollégiumi mozgalomban még korábbra nyúlnak vissza, közvetlenül a második világháború utánra. Õ maga így vallott errõl 1975-ben, a Bolyai Kollégium 10 éves évfordulójára kiadott újságban:

"Idestova harminc éve - mivel nem szándékoztunk a földön aludni - jobb híján a tápai réten dömöcköltük keményre, friss szalmával a honvédségtõl kapott avítt szalmazsákokat. A villanyt a tanyasi gyerekek szerelték valamelyik "öreg" kollégista irányításával. Csak az egyszem tanulót fûtöttük, ágynemût mi hoztunk. És ez így volt természetes."

Innen már az említett 1975-ös évfordulóhoz is nagy út vezetett. Aztán hamarosan következett az új, akkoriban modernnek számító Budaörsi úti kollégiumba való kiköltözés, melyet a TTK részérõl nagyrészt õ vezényelt. Itt volt Fajth József halála után átmenetileg megbízott fõigazgató is. Sokan gyõzködték: maradjon, de õ szerényen és átgondoltan nem vállalta ezt a megbízatást, átadta utódjának, Papp Józsefnek, visszatért szeretett TTK-s részkollégiumához.

Õ maga ritkán beszélt errõl, de lényegében azért döntött így, mert itt tudott igazán emberekkel, hallgatókkal, kollégistákkal foglalkozni. "Nem való nekem a gazdasági ügyek meg a mûszaki gondok, én nevelni akarok, és ezek csak elveszik ettõl az idõmet"- szokta mondani. És ehhez a gondolatához végig hû maradt: mind a Bolyai, mind a Kõrösi Csoma Sándor Kollégiumban nagy szeretettel és elszántsággal igazgatta a TTK-s kollégisták sorsát, egészen kényszer-nyugdíjazásáig, 1995-ig.

Sajnos, ahogy az ilyenkor lenni szokott, éltetõ talajából kiszakítva az öreg fa hamar megkorhadt... Sülysápi házába visszavonulva még élvezte barackfái árnyát, örült, ha meglátogattuk, és még Körtvélyespusztára is eljött közénk, a Bolyais Világtalálkozóra. Ám igazi feladat nélkül már a kor és betegsége gyõzött. Mindig küldtük neki újságjainkat, beszámolóinkat a Bolyais rendezvényekrõl, mert tudtuk: nagyon örül ezeknek. És egyszer csak 2006 február 23.-án egy rövid levél jött válaszként feleségétõl, miszerint:

"Dr. Jenei Sándor 2005. november 20-án csendben elhunyt...Több éve Parkinson-kórban szenvedett, amely nagyon legyengítette, s a tüdõgyulladásból nem tudott felépülni."

Sajnos, így elkésve tudtuk meg e szomorú hírt, és nem tudtuk képviselni a klubot és a kollégiumot a temetésen. Ezért is érezzük kötelességünknek, hogy most megemlékezzünk róla, hogy most így, nagyobb plénum elõtt is elbúcsúzzunk tõle.

Azt hiszem, hogy nincs olyan kollégiumi név, melyet többen ismernének, mind az övét. Talán csak Cila kelhetne versenyre vele... Mi itt most kollégiumi szempontból több mint 30 évet ölelünk fel, a '70-es évek elejétõl napjainkig, mégis biztos vagyok benne: a jelenlévõk minimum 90%-a tudja és érti, mire gondolok, ha azt mondom, így nagybetûvel: "A JENEI".

Zárszóként idézzük ismét õt. A következõ mondatokat is 1975-ben írta le, de ma is érvényesek, és akár mottóul szolgálhatnak ezen rendezvénynek is.

"Nagy út áll mögöttünk; gazdagabbak, mûveltebbek, tudatosabbak lettünk. Felsõbb osztályba járunk. Lehagytuk elõdeinket, ez jó és természetes, de a hitükbõl egy kicsit vételezhetnénk. Nem a lángolásra gondolok én, hanem a cselekvõ elkötelezettségre. Korunk kérdéseit kell megválaszolnunk; választanunk, döntenünk kell nap mint nap, hol kisebb, hol nagyobb kérdésekben, - és ez nem kis feladat. Ehhez kíván sok sikert egy volt kollégista, és szíves figyelmetekbe ajánlja Simon István döbbenetesen szép versét."

Simon István: Keresztúton


Az erdőből még kivezettél
biztosan, mint aki mindent tud.
Most merre tovább, ősi testvér?
Minden út végül is keresztút.


Állok rajtatok, rajtad, szegként,
ahol egy mást átföditek.
Árnyékom visszahajlik ferdén,
amit egy kő elgörbített.


Keresztút minden út a földön,
mert a csordák, vánszorgó hordák
a szárakat meglelve, rögtön
fordították, összeácsolták.


S veszett kengyelből, kerék hulló
sínvasából lett vasalása.
Égtájakat szétmetsző olló!
És óriás kereszt egy hátra.


Mert egy út sehová se ér el.
El s vissza - ennyi az iránya.
Kellett a szomj, emberi kétely,
új terek megváltó királya.


S útkeresztjét a halovány Föld
egyszer fölvette s viszi vállán
azóta Vénusz és a Mars közt
át évezredek vízmosásán,

míg nagy szárain föl-lefutkos
ácsolója, mint riadt hangya:
lapályokon, hegyen, kakukkos
erdők között, hogy - merre? Arra?


Mert keresztútnál még az ember
mondhatja, hogy: vigyázz, letévedsz:
de súlyos keresztút-teherrel
maga a Föld vajon mit érez?


Nyugodtan haladtam én eddig,
de félelmét most már megértem.
Két út mindig keresztbe fekszik
s két kérdés az ember szivében.


Látomásom így ég s lefoglal,
hogy nem is érzem: megyek lassan,
mint kísérve fákkal, sasokkal
planétánk is az alkonyatban,


és nézik pipacsszemű földek
s bodzák is, míg a langy melegnek
dőzsölve szinte nem is dőlnek,
már inkább nekitenyerelnek.


Dr. Jenei Sándor Emléktábla

A Bolyai Club Kollégiumi Alapítvány kuratóriuma 2008 februárban úgy döntött, hogy emléktáblát állít dr. Jenei Sándornak, aki hosszú ideig volt kollégiumi igazgató (mind a Rákóczi, mind a Budaörsi úton).

Adományok

A tábla költségeit az Alapítvány állta, nagyrészt adományokból. A BAMBI II.-n 12 715 Ft gyûlt össze egy perselyben erre a célra. A számlánkra pedig az alábbi adományok érkeztek:

Bérces György és Novák Ágnes 10 000 Ft
Czúzdi Csaba és családja 10 000 Ft
Dósai Pál 5 000 Ft
Fehér Zoltán 10 000 Ft
Giczi Imre és családja 10 000 Ft
Gyöngyhalmi Ida és férje 10 000 Ft
Horváthné Ghete Klára 10 000 Ft
Jakabovics György és családja 10 000 Ft
Karai Beáta 1 000 Ft
Kosik Attila 10 000 Ft
Körmendi Sándor és családja 5 000 Ft
László Piroska és lányai 10.000 Ft
Mérszáros Erzsébet 2 000 Ft
Mihályi Gyula 2 000 Ft
Nagy Imre és családja 10 000 Ft
Schekk Ilona 5 000 Ft
Szabó Edit 2 000 Ft
Szabó János és neje 3 000 Ft
Terlaky Edit 1 000 Ft

Ez mindösszesen 138 715 Ft.

Köszönjük az adományokat!

A tábla

A tábla adatai:

Alkotó neve: Gschwindt András
referencia: www.kaposvar.hu, Emléktáblák
Paraméterek: 60 * 40 cm, fent 5 cm, alul 3 cm vastag
horvát mészkõ, tejeskávé színû, óarany kézzel vésett betûk
Helye: ELTE Kõrösi Csoma Sándor Kollégium
1118 Budapest, Dayka Gábor u. 4.

Avatás

Jenei avatas 1.jpg
Az emléktábla avatására 2008. november 7-én, került sor a Kõrösi Csoma Sándor Kollégiumban. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Fazekas Marianna Rektorhelyettes Asszony (az ELTE és Rektor Úr képviseletében), Horváthné Ghete Klára, aki 1973-tól 1981-ig dolgozott dr. Jenei Sándorral (3 évig kollégiumi titkárként, majd nevelõtanárként), valamint az Alapítvány képviseletében Ruff Péter elnök, aki 1985-tõl 1995-ig dolgozott az igazgató úrral (diákönkormányzati képviselõként, majd kollégiumi tanárként).


A beszédek után a táblát Papp Péter kuratóriumi tag leplezte le, a Bolyai Club koszorúját pedig Oláh János kuratóriumi tag helyezte el. Az avatáson részt vett dr. Jenei Sándor családja is.


Ezután a résztvevõk közül többen elhelyezték virágjaikat megemlékezésképp, majd a TTK-s igazgatói irodában volt egy rövid beszélgetés, néhány kortörténeti dokumentum megtekintése mellett.


A beszélgetés során mindenki aláírta a "jelenléti ívet", ennek bemutatásával zárjuk sorainkat:

Jenei avatas 16.jpg