Fiatal Mikulásozás

A Bolyai Club Wiki wikiből

Mi az a Fiatal Mikulásozás?

Mivel mind jó gyerekek vagyunk, hozzánk minden évben eljön a Mikulás. Ha mégsem találna ide, bebiztosítjuk magunkat, és megajándékozzuk egymást.

November közepén gyűjtjük össze kik azok, akik idén is jó gyereknek gondolták magukat és szeretnének részt venni a mókában. A nevek bekerülnek egy kalapba, és mindenki húz egyet belőle. Utóbbi időben voltak próbálkozások a digitális sorsolásra is.

December 6. körül pedig választunk egy szimpatikus csütörtököt, amikorra meghívjuk a Mikulást is. Az utóbbi években a Csokimikulás töltötte be lapp kollégája ajándékosztói pozícióját. Mindenki az általa húzott személynek készül ajándékkal. Érdemes magyarázószöveget is csatolni az ajándék(ok)hoz, hogy értse az illető, miért kap például egy Zámbó Jimmy képet.

Ekkor kerül sor a Lámpás Díj és egyéb Díjak átadására is.

A húzás szabályai

  • Az ajándék mellé vers is jár. A versnek olyannak kell lennie, amely felolvasásából kiderül a megajdékozott személye, valamint az utolsó szava a személy neve (a rímeket ehhez kell igazítani).
  • Senki sem húzhatja magát, rokonát, párját, vagy akit már húzott (általában az utóbbi 1-2 év számít). Tömör megfogalmazása: "Nem húzhatod magad, akit húztál, vagy akit húzol."

A vers

A '90-es években igen nagy divatja volt az "Ó, ha tudnék verset írni..." kezdetű verseknek. A prototípus valahogy így hangzott:

Ó, ha tudnék verset írni,
írhatnék verset a zúgó patakról,
de nem írhatok verset a Patekról!

Ez olyan jól sikerült, hogy még hosszú évekig íródtak ezzel az első sorral a versek.

Hasonlóan legendás versek születtek Balu és Pitta által, amikor 1 évre elhagyták az országot és Cranfieldből üzentek haza.

Az eszét már mind megitta,
Nem más Ő, mint bizony (Pitta)

Teste nagyobb, mint egy falu,
Nem más Ő, mint bizony (Balu)

Audiovizuális élménnyel körítve itt is megtekinthetőek: MIKU - Bolyaisok Cranfield-ben